Klíma vagy hőszivattyú? Sokakban felmerül ez a kérdés, amikor energiatakarékos megoldást keresnek otthonuk hűtésére és fűtésére. Mindkét berendezés nagyon népszerű, de nem mindenkinek ugyanaz lesz a legjobb választás. Ebben a bejegyzésben segítünk átlátni a különbségeket, és bemutatjuk, mikor melyik éri meg jobban. Olvass tovább!
Így hűt és fűt a klíma és a hőszivattyú
A levegő-levegő hőszivattyú és a klíma hasonló technológiát használ: mindkettő a levegőből származó energiát használja fel. Pontosan ezért nagyon hasonlít a klíma és a hőszivattyú külső egysége egymásra. De míg fűtéskor a klíma összegyűjti a hideget, melyet kisugároz a külső térbe, addig a hőszivattyú egy hideg térből levegőt vesz el, és azt egy meleg téren keresztül továbbítja, így a hideg térből kivett levegő felmelegszik. Így a két rendszer működése hasonlónak tűnhet, mégis összességében a hőszivattyú a zöldebb és költséghatékonyabb választás.
Hőszivattyú – zöld hűtés-fűtés és vízmelegítés
Ez a modern, környezetbarát rendszer sokkal kevesebb CO₂-t bocsát ki használatkor, így kímélve a környezetet. Ez a fenntarthatóság együtt jár azzal is, hogy a rendszer nagyon energiahatékony. Mivel az energiát a környezetből vonja ki, ezért kevesebb árammal működik. Így hosszú távon a mindennapi használat során jelentős költségeket spórolhatunk meg vele. Megtérülési idejük 5 és 10 év között várható és a karbantartásra sem kell magas költségekkel számolni. Plusz érdekesség, hogy a hőszivattyút szokták használni medencék vizének felmelegítésére is például.
Mielőtt meghozod a döntést, a rendszer hátrányait is figyelembe kell venni. Alapvetően egy drágább berendezésről beszélünk, mint a klíma vagy a hagyományos fűtési megoldások. A hőszivattyú árak választott rendszer szerint valahol 1 és 4 millió forint között mozognak. Ezen kívül, ha nagyon hideg környezetben szeretnéd használni, lehetséges, hogy kiegészítő fűtési megoldásokra is szükség lehet. Ez Magyarországon egyébként elhanyagolható, itt nem számíthatunk -25°C-ra.
Mivel az épülő EcoTherm háznál fő fókuszunk az energiahatékonyság, ezért hőszivattyús fűtési, hűtési és vízmelegítési lehetőséggel szereltük fel. Nézd meg az eladó ingatlant: EcoTherm ház.
Szóval hőszivattyú vagy klíma?
Először is azt tudjuk mondani, hogy attól függ. Attól függ, hogy mekkora hidegek szoktak lenni a környezetedben, pontosan mire van szükséged, mennyit szeretnél költeni a beruházásra és milyen paraméterekkel rendelkezik az ingatlan.
De nézzünk meg néhány konkrét számadatot is az energiafogyasztásra vonatkozóan. Ha fűtésre használunk egy elektromos berendezést, akkor az ún. COP értéket kell figyelnünk. Ez az érték mutatja meg a hasznos hő és a felhasznált elektromos energia arányát használat során. Minél magasabb ez az érték, annál jobb.
A hőszivattyús fűtés átlagos COP értékei (fűtési hatékonyság télen):
- Levegő-víz hőszivattyú: COP 3,4 – 4,1
- Talajhő-víz (geotermikus) hőszivattyú: COP 4,4 – 4,8
- Víz-víz hőszivattyú: COP 4,9 – 5,8
- Háztartási melegvíz-hőszivattyú: COP 3,7 – 4,3
A fűtésre alkalmas klímáké pedig:
- Alap inverteres klíma: COP 3,5 – 4,0
- Középkategóriás inverteres klíma: COP 4,0 – 4,5
- Prémium (hőszivattyús) klíma: COP 4,5 – 5,0
Most pedig nézzük meg a nyári szezonban használt berendezések EER értékét.
A hőszivattyúk átlagos EER értékei (hűtési hatékonyság nyáron):
- Levegő-víz hőszivattyú: EER 3,2 – 4,0
- Talajhő-víz (geotermikus) hőszivattyú: EER 4,0 – 5,
- Víz-víz hőszivattyú: EER 5,0 – 6,0
A klímák átlagos EER értékei:
- Alap inverteres klíma: EER 3,0 – 3,5
- Középkategóriás inverteres klíma: EER 3,5 – 4,2
- Prémium (hőszivattyús) klíma: EER 4,2 – 5,0
Ezek alapján közelebb kerülhetsz a végső döntés meghozatalához. De, mint mindig, itt is a szakértői válasz éri a legtöbbet! Ha pályázatot is igénybe szeretnél venni a telepítéshez, akkor a Tanyafejlesztési pályázat segítségével már ma belevághatunk a tervezésbe: Tanyafejlesztési pályázat.
