Sok különböző napelemtípus létezik. A legelterjedtebbek a monokristályos és a polikristályos fajták számítanak, amelyek felépítésükben és tulajdonságaikban igen csak különböznek.
Monokristályos szílicium gyártásakor a szilícium egy tömbben dermed meg, ezért kapta az eljárás a mono nevet. A polikristályos gyártási technológiánál a szilíciumot több többen öntik ki, a név tehát ismét a gyártási módról lett elnevezve.
A két kristály megjelenése alapján is könnyen megkülönböztethető, hiszen a mono tömbök vágásakor úgy tudják a legtöbb cellát kihozni a nyersanyagból, ha nyolcsszögletű cellákat vágnak. A monokristályos napelemeken így láthatóak is maradnak ezek az apró nyolcszögletű lapocskák. A polikristályok ezzel szemben négy oldalasak, így az elkészült napelemeken sem látható a másik típusra jellező nyolcszögletű cellaforma.
Balra polikristály, jobbra a 8 szögletű monokristály
Egy kristály mind fölött
Az egykristályos(mono) megoldás egy folytonos rácsszerkezetű kristályt takar, amelyben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el, ez pedig biztosítja a hibamentességet. Ebből adódóan az egykristályoknak egyedülálló tulajdonságaik vannak, különösen elektromos, mechanikai és optikai szempontból.
A legelterjedtebb félvezetőnek a szilícium és kisebb részben a germánium egykristály számít. A félvezető eszközök készítéséhez felhasznált kristályok általában egykristályos szerkezetűek. Ezen kristályok tulajdonságait a kristályrácsba beépített idegen atomok befolyásolhatják. Azért választják sokan ezeket, mert jelenleg ez a típusú napelem képes a legnagyobb hatásfokkal napenergiát villamos energiává alakítani.
Több kristállyal többre megyünk?
A másik igen ismert típus a polikristályos. Itt szintén több cellából felépülő napelemről van szó, csak itt nem egy, hanem több kristály alkotja a rendszert. Speciális öntési technikával készül, hasonló gyártási technológiával, mint a félvezetők . A polikristályos alapanyagot speciális, úgynevezett irányított lehűlési gradiensű öntési eljárással, a tisztított szilíciumból állítják elő. Magyarországon az egyik legelterjedtebb típusnak számítanak, még akkor is, amikor egyértelműen kisebb hatásfokkal működnek az egykristályosokkal összehasonlítva.
Melyik a jobb?
Sokan felteszik a kérdést, hogy a monokristályos, vagy a polikristályos napelem a jobb? Elméletileg a melegebb éghajlatú területekre jobban ajánlott a monokristályos napelem, míg máshol a polikristályos teljesít jobban. A Magyarországon uralkodó éghajlaton elenyésző a különbség a két típus teljesítménye között, úgyhogy gyakorlatilag mindegy, melyiket használjuk, ugyanolyan jól fogunk járni vele.
