Laikusként azt gondolhatjuk, hogy napelemrendszert csak olyan helyre érdemes telepíteni, ahol rengeteg a napsütés. De ez nem egészen így van! Olvasd el blogbejegyzésünket, hogy megtudd mi az a GHI mutató, és mi az oka annak, hogy az alacsony értékek ellenére is telepítenek napelemrendszert bizonyos területekre.
Mi az a GHI?
A GHI (Global Horizontal Irradiance) azt mutatja meg, hogy mennyi napenergia éri el egy adott terület vízszintes felületét. Ez alapján tudjuk legpontosabban megbecsülni, hogy egy területen mekkora napenergia-potenciál van. Világszinten az évi átlagos GHI érték 1200-1600 kWh/m2, ez a mérsékelt övben elhelyezkedő térségre jellemző. A legmagasabb értékeket a Szahara és Atacama-sivatagok produkálják, ez 2400-2700 közötti GHI értéket jelent. Blogbejegyzésünk azonban a szélsőségesen alacsony értékkel rendelkező területek miértjeit szeretné most felderíteni: itt évi 600-900 kWh/m2 a jellemző!
Hóval és jéggel borított területek, de a napelemrendszer mégis működik
A legalacsonyabb GHI értékkel rendelkező területek az Északi-sarkvidéken, az Antarktiszon, Skóciában és Izlandon találhatóak. Bár ezeken a helyeken számottevően kevesebb a napsütés, mint a déli félteken található sivatagokban, mégis jellemző a sziget típusú napelemrendszerek telepítése. Ennek pedig egy nagyon egyszerű magyarázata van: az energiafüggetlenségre való törekedés! A kutatóállomások és kisebb, kieső részeken található települések számára gyakran nem megoldható a hálózatra csatlakozás, így az energiafüggetlenség nem választás kérdése, ugyanis a fennmaradásuk lehet a tét. Attól, hogy nem a legtöbb energiát gyűjtik össze, még így is mondhatók hatékonynak, hiszen ha már az energiaszükséglet egy részét fedezni tudják, az sikernek számít!
Kihívások az energiafüggetlenség felé vezető úton
Kutatóállomások, energiaközösségek használják fel a Nap energiáját, amikor csak tudják. Természetesen számításba kell venni azt, hogy a Föld legészakibb pontjairól beszélünk, ahol nyaranta egész nap világos van, télen pedig egy kósza napsugárral sem találkozunk. Így kézenfekvő, hogy más energiaforrásokra is szükség van, leggyakrabban szél- és dízelgenerátorokkal párosítják a napelemrendszereket.
Kihívásnak tűnhet még a hideg, de meglepő módon ez nem jelent akadályt a napelemrendszereknek, sőt sokszor még hatékonyabbak is alacsonyabb hőmérsékleten. Továbbá a hó és jég visszaveri a napfényt, így a napelemek több szórt fényt tudnak hasznosítani. A napelempaneleket meredek szögben helyezik ki, hogy a hó lecsússzon és jobban befogják az alacsonyan járó Nap sugarait.
Összességében elmondhatjuk, hogy a napelemrendszerek nem csak a sivatagba és a meleg éghajlatra valók, hanem a Föld minden pontján el tudják látni a feladatukat. Természetesen össze sem hasonlítható egy sivatagi és egy északi-sarki napelem éves energiatermelése, de mindkettő hatékony lehet a maga módján és segít az energiafüggetlenség felé vezető úton. A napenergia mindenhol működik – csak el kell kezdeni hasznosítani: Vedd fel velünk a kapcsolatot, és segítünk elindulni, ha te is szeretnéd megtapasztalni a napenergia előnyeit.
